HANN Ferenc – ASSZONYI Tamás – CSIKSZENTMIHÁLYI Róbert

Szakértői vélemény Matyófalvi Gábor szobrászművész A pénz története című márvány érem-sorozatáról

Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Pest Megyei Területi Szervezete, 2000 Szentendre, Fő tér 6., 1992. május 18. (hivatali levél)

Matyófalvi Gábor szobrászművész 1987-ben készítette el A pénz története című érem-sorozatát.

Tekintettel arra, hogy a művész a pénz történetének mintegy négyezer évét kívánta feldolgozni, valamiféle szellemiség közvetítését vállalta fel, ugyanakkor csak mérsékelten archaizált, hiszen fontosnak tartotta a tökéletes motívumbeli hitelességet, a karakter pontos megőrzését.

Nemes anyagban fogalmazott (különféle – carrarai, ruskicai, belga – márványt használt) ellépve ezzel a naturális másolat készítésének lehetőségétől, így a lényeget megőrző, de mégis önálló művészi érvényű plasztikák születtek.

A polinéziai kagylópénzek, a sumér súlypénz, a kínai, japán, görög, római érme-átiratok, a Karoling-kori, brémai pénzek márvány átfogalmazásai kiválóan alkalmasak arra, hogy szinte hiátushagyás nélkül felvázolják azt, amit a művész az a címadásban megjelölt, a pénz történetét.

A magyar pénzkiadásnak Károly Róbert aranyforintjának megfelelése állít emléket, valamint egy magyar „félpénz”. Az utóbbi az egyetlen darab, ahol a szobrász kicsit játékosan, meseszerűen fogalmaz.

Matyófalvi vállalkozása egyedülálló a magyar éremművészet történetében, mely, mint ismeretes a műfaj európai mezőin is kiemelkedő eredményeket tudott felmutatni.

A sorozat értékét 300.000 (háromszázezer) forintban határozzuk meg.

Melléklet:

Kauri csiga. Az ókortól kezdve használták Polinéziában, Kínában, Indiában. Afrikában még a 19. században is forgalomban volt.

Csiszolt, átfúrt kagylóhéj. Főleg Óceániában használták, nyakláncnak felfűzve, és mint pénz funkcionált.

Sumér súlypénz. Készült bronzból, kőből, ezüstből, mint etalon súly, az áruk értékének meghatározására. Templomokban őrizték. (i.e. 3. évezred).

Lüdiai stater. A világ első vert elektron (arany és ezüst ötvözet) pénze. 1 stater kb. fél uncia, 14 gr. Lüdia a mai Törökország nyugati része, innen terjedt el a világon a pénzverés.

Athéni delfines obulos. Az i.e. 4. század körül készült, vasból és ezüstből is, az első görög pénzek egyike. Az obulos (Rómában obulus) vasnyársat jelent. A pénz megjelenése előtt ez volt a fizetőeszköz az ókori Görögországban.

Athéni baglyos obulos (i.e. 4. század). Ezüstből készült vert pénz. Görögország ennek köszönheti kereskedelmének felvirágzását. Sok környező ország is veretett hasonló pénzt.

Kínai pénzek. Kezdetben vasból, illetve bronzból öntötték az ásó vagy kés alakú pénzeket, később az ember alakú vagy lyukas pénzeket már verték. Ezek rézből, ezüstből, vagy akár vasból, ólomból készültek.

Római hajós pénz. Cornelius Fontanus császár solidusa, 3. század.

Karoling pénz. Nagy Károly ezüst dénárja a 8. századból. Ebben az időben, a Frank Birodalomban 900 pénzverde működött.

Károly Róbert arany forintja. A korabeli Európa legjobb pénze. Ekkor Magyarország volt a legnagyobb nemesfémtermelő: 1,5 tonna arany, 8-10 tonna ezüst évente.

Félpénz. A fantázia szülte, a darabokra szakadt Magyar királyságot jelenti.

Brémai pénz. Brémai tallér a 18. századból. A kulcs Bréma jelképe.

News

MOLNÁR Bertalan: Matyófalvi (Matyó) Gábor

-st- [SZTANA Károly]: Egy EMLÉKMŰ ürügyén

Végre, lesz Táborfalván egy olyan emlékmű, amelyről büszkén állíthatjuk – az ország-világ színe előtt is –, hogy ilyen még nem volt. Most készül, és napokon belül fel is avatják azt a művészi alkotást, amelyet Matyófalvi (Matyó) Gábor szobrász tervezett és készített el.

J. [JÁMBORNÉ BENKEI Ildikó]: "Valami vagy kettő, vagy egy"

"Számomra mindig az a lényeg az egész periodizálásban, ami mindig ott volt és ott van műveimben, hogy valami vagy kettő, vagy egy" – vallotta egykor Matyófalvi Gábor, akinek műveiből emlékkiállítást rendeztek a Vajda Lajos Stúdió Pinceműhelyében.

eszká [SZTANA Károly]: Matyófalvi (Matyó) Gábor - "A fa mindig él"

Egy szobrászi pálya, amely tömbszerű márványokkal indult, majd kitágul a kör. Mészkő, gránit, fa, fém, műanyag, textil, filc. És újra meg újra visszatér az ősforráshoz. A fához, a kőhöz.

AKNAY János: Matyófalvi (Matyó) Gábor halálára

Hosszú betegség után, mégis váratlanul, június 2-án, 51 éves korában elhunyt Matyófalvi Gábor szobrászművész, a Vajda Lajos Stúdió alapító tagja. (…)

HANN Ferenc: Matyófalvi (Matyó) Gábor

Matyófalvi Gábor szobrászi pályája tömbszerű márványszobrokkal indult a ’60-as évek végén. Ezek a művek tele voltak figurális utalásokkal, a témák többnyire konvencionálisak (pl. Anya és gyermeke, 1969). A szobrászt a formák kapcsolódása, harmóniája vagy éppen ellentéte izgatta.

HANN Ferenc – ASSZONYI Tamás – CSIKSZENTMIHÁLYI Róbert: Szakértői vélemény Matyófalvi Gábor szobrászművész A pénz története című márvány érem-sorozatáról

Matyófalvi Gábor szobrászművész 1987-ben készítette el A pénz története című érem-sorozatát.

Novotny Tihamér: "Valami vagy kettő, vagy egy." - Beszélgetés Matyófalvi Matyó Gáborral

Novotny Tihamér: Kedves Matyó! Azzal szeretném kezdeni ezt a beszélgetést, hogy te mikor kerültél Szentendrére? Hogyan ismerkedtél meg ef Zámbó Istvánékkal (Öcsikéékkel) és hogyan lett ebből Vajda Lajos Stúdió?

Tartalom: Novotny Tihamér | Grafikai terv és honlap: eMeLA
Támogató: Ritterné, Matyófalvi Judit, müvészettörténész, Hollandia, a müvész testvére
Minden jog fenntartva - all rights reserved (c) Hommage.hu, 2009