Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Pest Megyei Területi Szervezete, 2000 Szentendre, Fő tér 6., 1992. május 18. (hivatali levél)
Matyófalvi Gábor szobrászművész 1987-ben készítette el A pénz története című érem-sorozatát.
Tekintettel arra, hogy a művész a pénz történetének mintegy négyezer évét kívánta feldolgozni, valamiféle szellemiség közvetítését vállalta fel, ugyanakkor csak mérsékelten archaizált, hiszen fontosnak tartotta a tökéletes motívumbeli hitelességet, a karakter pontos megőrzését.
Nemes anyagban fogalmazott (különféle – carrarai, ruskicai, belga – márványt használt) ellépve ezzel a naturális másolat készítésének lehetőségétől, így a lényeget megőrző, de mégis önálló művészi érvényű plasztikák születtek.
A polinéziai kagylópénzek, a sumér súlypénz, a kínai, japán, görög, római érme-átiratok, a Karoling-kori, brémai pénzek márvány átfogalmazásai kiválóan alkalmasak arra, hogy szinte hiátushagyás nélkül felvázolják azt, amit a művész az a címadásban megjelölt, a pénz történetét.
A magyar pénzkiadásnak Károly Róbert aranyforintjának megfelelése állít emléket, valamint egy magyar „félpénz”. Az utóbbi az egyetlen darab, ahol a szobrász kicsit játékosan, meseszerűen fogalmaz.
Matyófalvi vállalkozása egyedülálló a magyar éremművészet történetében, mely, mint ismeretes a műfaj európai mezőin is kiemelkedő eredményeket tudott felmutatni.
A sorozat értékét 300.000 (háromszázezer) forintban határozzuk meg.
Melléklet:
Kauri csiga. Az ókortól kezdve használták Polinéziában, Kínában, Indiában. Afrikában még a 19. században is forgalomban volt.
Csiszolt, átfúrt kagylóhéj. Főleg Óceániában használták, nyakláncnak felfűzve, és mint pénz funkcionált.
Sumér súlypénz. Készült bronzból, kőből, ezüstből, mint etalon súly, az áruk értékének meghatározására. Templomokban őrizték. (i.e. 3. évezred).
Lüdiai stater. A világ első vert elektron (arany és ezüst ötvözet) pénze. 1 stater kb. fél uncia, 14 gr. Lüdia a mai Törökország nyugati része, innen terjedt el a világon a pénzverés.
Athéni delfines obulos. Az i.e. 4. század körül készült, vasból és ezüstből is, az első görög pénzek egyike. Az obulos (Rómában obulus) vasnyársat jelent. A pénz megjelenése előtt ez volt a fizetőeszköz az ókori Görögországban.
Athéni baglyos obulos (i.e. 4. század). Ezüstből készült vert pénz. Görögország ennek köszönheti kereskedelmének felvirágzását. Sok környező ország is veretett hasonló pénzt.
Kínai pénzek. Kezdetben vasból, illetve bronzból öntötték az ásó vagy kés alakú pénzeket, később az ember alakú vagy lyukas pénzeket már verték. Ezek rézből, ezüstből, vagy akár vasból, ólomból készültek.
Római hajós pénz. Cornelius Fontanus császár solidusa, 3. század.
Karoling pénz. Nagy Károly ezüst dénárja a 8. századból. Ebben az időben, a Frank Birodalomban 900 pénzverde működött.
Károly Róbert arany forintja. A korabeli Európa legjobb pénze. Ekkor Magyarország volt a legnagyobb nemesfémtermelő: 1,5 tonna arany, 8-10 tonna ezüst évente.
Félpénz. A fantázia szülte, a darabokra szakadt Magyar királyságot jelenti.
Brémai pénz. Brémai tallér a 18. századból. A kulcs Bréma jelképe.